logg

Egyszerű játék, leginkább talán a sudokuhoz lehetne hasonlítani. Aki azt szereti, feltétlen próbálja ki ezt is, legalább annyira igényli az agyat és a rengeteg pálya miatt egyhamar nem érünk a végére.

A Peg, vagy más néven Peg pasziánsz egy régi táblás játék, amit az évek során már millióan feldolgoztak. A játék lényege, hogy eltüntessük az összes peget (hagyományos játékban szögeket, vagy üveggolyókat) a tábláról. Ahhoz, hogy egy peget eltüntessünk, át kell ugranunk egy másikkal. Ha ügyesen ugrálunk, a végén csak egy peg marad, és nyertünk. A legismertebb, alap "pályák" az Angol 37 peggel és az Európai 33 peggel. Ezek elég nehezek. Az újabb számítógépes játékokban általában már vannak egyszerűbben megoldható feladványok.

Tulajdonképpen egy idegesítő memóriajátékkal van dolgunk. Egy négyzettel vagyunk, azzal kell kitalálnunk a labirintusból. A csavar az, hogy maga a labirintus nem látszódik, csak egy-egy részlete villan fel, amikor nekimegyünk. Pontosabban: ha sárga falnak megyünk neki, akkor a labirintus összes sárga része villan fel, ha kék falnak megyünk, akkor a kék részek, stb… Majd egy pillanat alatt el is tűnik és mi maradunk újra a sötétben. Hogy még frusztrálóbb legyen az élmény, minden falhoz koccanásunkat egy éles hang kíséri, ami szép lassan garantáltan kikezdi a saját, illetve a körülöttünk ülők idegrendszerét.

Egy igazi logikai játék. A mechanika egyszerű és gyorsan tanulható, de ahhoz hogy megoldd a pályákat gondolkodni kell, és előre tervezni. A Lime Rick nem a szépségével fogja belopni magát a szívűnkbe. Hanem a remekül kitalált játékmenettel és a rengeteg gondosan elkészített pályával, amiknél már a felénél úgy érezzük, hogy ennél nem lehet nehezebb. Aztán mégis.

A The Company of Myself az egyik legszebb és legszomorúbb logikai-ügyességi játék az interneten. Sajnos nem túl hosszú, de a remek zenéjével és a jól kitalált, művészien tálalt történetével könnyen magával rántja az embert.